Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Hatalmi harcok a XII. század végén: III. Béla király halála után idősebb fia, Imre herceg örökölte trónját. Öccse, András herceg azonban hatalomra tört és híveket próbált maga köré gyűjteni. A két testvér harcai során a királyi tulajdonban lévő földek aránya alaposan megfogyatkozott. A trónért folytatott harcban mindkét fél adományozott birtokokat (illetve András ígért, ha támogatják …
I. Előzmények: Az abszolutizmus válsága: XIV. Lajos halálát követően a régi rendszer (Ancien Regime) vagyis az abszolutizmus, mint kormányzati forma válságba került. Ennek okai: Eladósodás: a sok háború miatt a Napkirály (XIV. Lajos) súlyosan eladósodott. Az adósság problémáját utódjai sem tudták megoldani. Az állam tekintélyvesztése: a háborús kudarcok következtében tekintélyét vesztett államot hagyott utódaira. Alkalmatlan …
Magyarország 1848-ban a forradalom során kivívta teljes belső (birodalmon belüli) önállóságát. Az uralkodó megszavazta az áprilisi törvényeket, ezzel az országnak ismét önálló országgyűlése lett, az országgyűlésnek felelős, önálló kormánya. Az ország területi épsége is helyreállt: Erdélyt újból egyesíthettük az ország többi részével. A Habsburg Birodalomhoz csak az uralkodó, a király személye kötötte az országot. Azonban …
KÉPSZERŰSÉG = a közlés képfelidéző és érzelemkifejező ereje A szemléletesség legfőbb elemei a szóképek (trópusok) = egy fogalom, illetve jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. = Két fogalmat, jelenséget összehasonlítunk, köztük összefüggést létesítünk azzal a céllal, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük. HASONLAT Egy dolgot érzékletesebbé tesz …
– Irodalmi korszakok= stíluskorszakok – Közös stilisztikai sajátosságok (STÍLUSJEGYEK) több alkotót kötnek össze – Egy-egy új stílusirányzatot történelmi, társadalmi, gondolkodásbeli változás indít el Főbb stíluskorszakok a magyar irodalomban 1. Középkor: – ideje: első szövegemléktől – XVI. sz. – jellemzők: – latin nyelvi hatás – ősi beszélt magyar – népköltészet – tömörség (Halotti beszéd) – alliteráció (Ómagyar Máris …
Mi a stílusréteg? Stílusréteg: a társadalmi érintkezés meghatározott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere, illetve az ezek használatának szabályai. A nyelvi stílust a választott nyelvi elemek és elrendezésük határozza meg. A hivatalos stílust hivatalos helyeken, hivatalos ügyeink intézése során használjuk. Pl. rendőrségen, bankban, postán stb. Melyek a főbb stílusrétegek? Irodalmi és köznyelvünkben a következő főbb stílusrétegeket …
A publicisztika szó a latin publicare = közhírré tesz, közhasználatra ad szóból származik. szűkebb értelemben: a sajtó, az újságírás (írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Tágabb értelemben: a sajtó, a rádió és a televízió (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Igen széleskörű kommunikációs szerepet tölt be, az élet minden területével kapcsolatot tart; erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztett …
A szövegszerkesztés menete: 1.Az első lépések: Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget (pl. ünnepi beszéd, nyilvános vitához való hozzászólás, búcsúztató beszéd stb.) Anyaggyűjtés előtt: elővázlat írása ( céltudatosabb gyűjtés érdekében). 2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése. Forrásai: mások tapasztalatai, …
Milyen a jó szónok? A jó szónok felkészült: az átgondolt szöveget többféleképpen is előadhatja, de a szabad előadással arathatja a legnagyobb sikert. A félig szabad előadásban gondolatainknak csak egy részét adjuk elő szabadon, más részét pedig (definíciókat, adatokat) papírról olvassuk. A kötött, felolvasott módot tudományos előadásokhoz, ünnepi megemlékezésekhez célszerű használni. A jó szónok a közönséggel …
A vita fogalma VITA = az érvek ütköztetése. Célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van témája, és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több társadalomtudományi ágazat fontos eszköze (és témája), pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt …