A hideg mérsékelt öv a szárazföldek eloszlása következtében csak az északi félgömböt fogja körül (Kanada, Oroszország, Alaszka, Finnország, Svédország, Norvégia).
Főbb jellemzők:
– Tele hosszú és hideg.
– A napsugarak hajlásszöge kicsi, a nappalok rövidek.
– Északi szegélyén helyenként többnapos éjszakák is előfordulnak, illetve nyáron több napig nem megy le a Nap.
– Az erősen lehűlő szárazföldek fölött a sarki anticiklonokhoz hasonló, nagy kiterjedésű, fagyos, magasnyomású légköri képződmények jönnek létre (grönlandi és szibériai anticiklon).
– Itt fordulnak elő az északi félteke legnagyobb hidegei (Ojmjakon (Kelet-Szibéria): –77,8°C).
– A nyár rövid, de viszonylag meleg, ezért az évi közepes hőingás itt a legnagyobb a Földön (33-70 °C).
– A csapadékhullás csúcsértéke a nyár elejére jut, de az évi 300-700 mm csapadék jelentős része hó, amelynek mennyisége a szárazföld belseje felé csökken.
– A kis párolgás miatt a 300 mm-es csapadék értékek is közepes vízellátást biztosítanak.
– A folyók vízjárása ingadozó. Télen befagynak. Tavaszi végi, nyári árvizeiket a hóolvadás okozza. A gyakori fagyváltozékonyság miatt a kőzetek aprózódása meghaladja a mállást.
– Az állandó talajnedvesség miatt a felszín alakításában a vízen kívül csuszamlásoknak, talajfolyásoknak is jelentős a szerepük.
– Az összességében hűvös, nedves éghajlat a szélsőségeket jól tűrő fenyőfajoknak kedvez. Természetes növénytakarója a tajga. Összetétel: luc-, jegenye-, vörös- és erdei fenyő. A lombhullató fákat nyír és nyár fajok képviselik.
– A zárt fenyvesek alatt a cserje- és gyepszint fejletlen, a mohaszint dús.
Mivel a tajga tűlevelű avartakarója a csapadékot könnyen átereszti, talaja erősen kilúgozott, fakószürke erdőtalaj (podzol).
– A forró övezet eső- és monszunerdőin, erdős szavannáin kívül a tajga „őserdőiben” él a leggazdagabb, a legháborítatlanabb állatvilág (medvék, szibériai tigris, szarvasok, rozsomák, mókusok).
Erőforrások:
A tajga zóna a világ legnagyobb összefüggő erdősége (Kanada, Szibéria). A területen nagy szerepe van a fakitermelésnek, erdőgazdálkodásnak.
Prémes állatok vadászata, tenyésztése.
Oroszország szibériai részén hatalmas szénhidrogénkincsek (kőolaj és földgáz) vannak: Nyugat-szibériai-alföld. Kanadában olajhomok-lelőhelyeket fedeztek fel az erdő zónájában.
Az emberi beavatkozás következményei:
Erdőirtás: a fakitermelés miatt, útépítések, települések miatt.
A kőolajbányászat (Oroszország) okozta környezetrombolás: mivel a talaj a fagyás-olvadás hatására mozog, ezért a vezetékek megrepednek. Hatalmas területeket öntött el az olaj és pusztította ki az erdőt.
Kanadában az olajhomok bányászatához hatalmas területeket kell letarolni, ez is erdőpusztítással jár. Ráadásul a homokból bonyolult eljárással lehet kinyerni az olajat. Ez bizonyos melléktermékekkel jár: meddőhányók, zagytározók, meddőtavak (ezek súlyosan szennyezik a környezetet).