1. Az „izmusok” sokfélesége
a) impresszionizmus
- impresszió = pillanatnyi benyomás => gyönyörködtetés
- nominális stílus (igék mellőzése, helyette névszók)
- mondat értékű szavak halmozása
- költői eszközei: szinesztézia, a vers zeneisége
b) szecesszió
- secessio = kivonulás
- túldíszítettség
- halálvágy, betegségek felkerekedése az egészséggel szemben bágyadt hangulatok
- mindenki egyéniség => titkos, kiismerhetetlen
c) szimbolizmus
- nem azonos a szimbólum használatával
- a világban megtapasztalható felszín mögött van valami titokzatos lényeg, összefüggés
- szinesztézia pl. „Egy kirakatban lila dalra kelt/Egy nyakkendő…”
- szimbólum központi szervező erő (szimbólumháló)
2. A Nyugat
- 1908. jan. 1.
- periodika
- Ignotus (Veigelsberg Hugó) főszerkesztő
- Fenyő Miksa, Osvát Ernő szerkesztők
- cím: program és kihívás nyugati szintre emelni a magyar irodalmat
- címlapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme
3. Tóth Árpád élete – szemelvények
- 1886. ápr. 15. Arad
- Négyesy-féle stílusgyakorlat
- A Hét, Vasárnapi Újság, debreceni napilapok versek
- Nyugat (első nemzedék), Az Este
- 1911 Lichtmann Anna
- tüdővész
- 1928. nov. 7. Budapest
- kötetei:
- Hajnali szerenád (1913) – 43 vers
- Lomha gályán (1917) – 35 vers
- Az öröm illan (1921) – 29 vers
- Lélektől lélekig (1928; posztumusz) – 59 vers
4. Költészete
- impresszionista hangulatlíra (jelzők, gazdag képekben és hasonlatokban – egyszerűbbek), többit lásd: impresszionizmus
- Verlaine: a vers „érzelmi – hangulati – hanglejtésbeli egység” (gondolati tartalom hiánya, mivel gyönyörködtetni akar)
- hangszimbolika: a hangzásnak elvont jelentést tulajdonít
- eufónia = jó hangzás
- lágy msh-k, változatos mgh-k
- kakofónia = rossz hangzás
- a hang fizikai értelmében van
- a szó zeneisége fontosabb a tartalomnál (Költészettan)
- eufónia = jó hangzás
- a fájdalmas én-líra költője lemondás (szomorúság, betegség, elszigeteltség, szegénység)
- „Ha volt valaha ötvösművésze a magyar versnek, ő az.” (Babits Mihály) formai tökéletesség, díszített, kicsiszolt költészet
- dekadencia = ernyedtség, fáradtság, fásultság (a halál esztétikai dolog, egy pozitív érték a rút a világgal szemben)
- verseinek felépítése:
- tárgyias indulás
- asszociációs sorok
- eljut a pusztuláshoz, a halálhoz
a) Meddő órán
- röpke önarckép
- meddő = terméketlenség (itt ihlethiány) pillanathoz kötött (magányság, szegénység és betegség kiemelése)
- magány kifejezése
- szomorúság, fájdalom, bánat lelkiállapotának tárgyiasítása
- szegénység tárgyiasítása
- hapax legomenon ”faricskálok” nem tud jól verset írni (lomha)
- önjellemzés
- kiszolgáltatottság
- lefokozás
- a saját szánalmas külsejébe van bezárva
- teljes elhagyatottság, magány, kiszolgáltatottság
- sötét mgh-k komorság
b) Körúti hajnal
- impresszionista vers téma (városi táj, pirkadat)
- mintadarab
- a pesti táj ébredésének 3 mozzanata
- 1. vsz. a még derengő, kioltó színek szürkesége
- 2-4. vsz. az első fény felragyogásának néhány perces bűvölete
- 5. vsz. nappali élet kijózanító valósága
- 1. vsz.
- a szürkület rossz benyomása színtelenség, szürkeség elidegenítő képzete
- kakofonikus hangzás => kellemetlen hangzás, érzés
- éles enjambement
- 2-4. vsz.
- hirtelen változás: utca képe, hős érzelmi világa
- napsütéses reggel bemutatása, Végtelen Fény
- a szürkeséget hatalmába keríti a fény
- „aszfalt szennye” emlék az 1. vsz. ridegségére
- áhítatos csend ”földi hang” hiánya
- 5. vsz.
- földi hangok áhítatos égi boldogság elnyomása
- harangok is megszólalnak
- kellemetlen hangok (gyársziréna) nappal, megkezdődik a robot, újra fájni kezd az élet => rossz érzet
- a Nap csókot nyom a munkáslány kezére városi szegényekkel való együttérzés
- asszonánc jellemzi a verset: a mgh-k egyezése, a msh-k rokonsága erősíti a rímhatást
c) Esti sugárkoszorú
- impresszionista vers (alkonyati futó pillanat)
- címe témamegjelölő: a feleségével sétálnak és a lenyugvó nap sugárkoszorút fon a felesége feje köré => szerelmes pillanat
- utólagos rögzítés látványból látomásba torkollik => nem földi lény
- holttestként elsuhanó árnyak komor, lidérces hangulat
- szinesztéziák a lélek bűvölt állapota
- Platón idea-tan = platonizmus (az ember meghal, a teste a földbe kerül, a lelke pedig a csillagokhoz és ott kering sok ideig – évtized, -század, -ezred) Barlang hasonlat
- jó-szép
- másolat-földi világ
- az ember 2 részből áll
- test – gyarló
- lélek – tökéletes
- vallomás: „És jó volt élni, mint ahogy soha.” aki a boldogságot adta, nem földi lény, hanem a túlvilági lélek; pillanathoz kötött (a lelke megjárta a csillagos eget)
- bibliai kép: csipkebokor az ideák világába emeli
- nem lehet tudni kire gondol (Isten, Anna)
- időfilozófia a pillanat megtelik az örökkévalósággal
- a földöntúli rajongás kiegészül a legszebb földi érzéssel, két ember szerelmi boldogságával
d) Elégia egy rekettyebokorhoz
- nem impresszionista gondolati tartalmat közvetít
- címe műfajmegjelölő
- alapmetafora a hajó-toposz végigvonul az egész versen
- szerkezete ellentétre épül
- 1-3. vsz. különféleképpen beszél a hajókról
- 4-6. vsz. magára vonatkoztatja
- I. rész (1-3. vsz.)
- konkrét képsorból indul ki rekettyebokor
- sárga = melegség
- virágzata = teljesség
- arany szín = gazdagság
- konkrét képsorból indul ki rekettyebokor
TERMÉSZET | EMBER (árva óriás) |
öntudatlan valóság, mert gondtalan (rekettye) => harmónia | az öntudat, a „konok kapitány” irányítja, űzi az embert a lehetetlen vágyak felé |
a vidám virág-hajók gond nélküli létezése
| magányos sóhaj létállapot tárgyiasítása |
- II. rész (4-6. vsz.)
- „Én is hajó vagyok.”
- folytatódik a szembeállítás
TERMÉSZET | EMBER |
öntudatlan valóság békés és óhajtott állapot | kapitány őrölt utakra kényszeríti az ember-hajót => pusztulás (halál), mítosz (igaz a költő életére is) a kínok vasszöge tartja össze |
pozitív jelzők | kiszélesedik a látomás az egész emberiségre
|
- sorok => fájdalom, fáradtság
- nibelungizált alexandrin: e sorfaj többféle 12, 13, 14 szótagos változata is előfordul; a sorok jambikus lüktetésűek, a 6. illetve a 7. szótag után sormetszet (cezúra) van