Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Mezopotámia Földrajzi tér: Mezopotámia = folyóköz Tigris és Eufrátesz Késői áradás, a vetemények már zöldellnek, ezért fontosak a vízelvezető csatornák öntözéses földművelés: gabonatermelés körülötte levő hegyvidékek (állattenyésztés, fémbányászat) Politika és államtörténet: Sumér civilizáció: Úr, Uruk, Kis, Lagas Gilgames, Uruk királya megvédte városát Kis uralkodójával szemben Akkád birodalom (Kr. e. XXIV. századtól) I. Sarukkin a létrehozója …
Üldözés és vallásszabadság: A kereszténység terjedése a II. században gyorsult fel: az I. század végén kb. 10 000, a II. század végén kb. 100 000, a III. század végén már kb. 2 millió keresztény élt a birodalomban. Üldözések: a principátus idején többször is sor került keresztényüldözésre: pl. Néró császár, illetve a legsúlyosabb Diocletianus császár idején, aki 303-ban …
A város kialakulása: Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője Pireusz). A város magja az Akropolisz (fellegvár), amely már mükénéi korban is létezett. Ez a palotagazdaság gazdasági, politikai, vallási funkciókat látott el. A redisztribúcióra épült: jövedelme túlnyomórészt mezőgazdasági birtokokból származott, közvetlenül vagy bérletek és adók behajtása révén. Itt gyűjtöttek be minden jövedelmet, …
Szeldzsukok: A Bagdad központú Abbaszida Kalifátus a XI. század elejére teljesen szétesett, több kisebb központ alakult ki. Az egyik ilyen központ a Szir-Darja folyó alsó folyásánál élő szeldzsuk szállásterület lett. A XI. század második felére kiterjesztették hatalmukat Mezopotámiára, Szíriára és Palesztinára. 1071-ben szultánjuk, Alp Arszlán Manzikertnél legyőzte a bizánci seregeket. A Szeldzsuk Birodalom széthullása idején …
Az iszlám kialakulásának feltételei: Földrajzi tér: Arab-félsziget korlátozott eltartóképességű terület sivatagok: tevés nomád beduinok; partvidéki városok (tömjénút mentén): kereskedők, kézművesek. Válságjelenségek a VI. században: túlnépesedés: a terület eltartóképességét meghaladó módon növekedett a népesség, amely elvándorolni sem nagyon tudott, mert a Szaszanida Birodalom és Bizánc lezárta a kivándorlási útvonalakat; a városokban gyorsan növekedett a vagyoni különbség, …
A városok kialakulása: A városok kialakulását, azaz jelentős, nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülését, a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, illetve utak találkozásánál, folyami átkelőknél. A városnak a feudális államban különleges helyzete volt: kiváltságokkal rendelkezett. A városi jog elemei: …
Egyház és állam: Az egyházi és a világi hatalom a kezdetektől fogva erősen összekapcsolódott: Nagy Constantinus császár „védőszárnyai” alatt bontakozott ki a keresztény egyház kiépítése. A császár, akit a niceai zsinaton (325) megválasztottak a külső ügyek püspökének, beleszólást nyert az egyház ügyeibe. A későbbiekben a császárok bele is avatkoztak az egyház életébe (pl. főpapok kinevezése). …
Az egyházszakadás: szkizma: A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de végül – a mai napig – nem történt meg. A keleti és nyugati egyház elkülönülésének tényezői: …
Géza fejedelemsége: Géza fejedelem (972-997) Taksony fejedelem (955?-972) fia volt. Béke a császárral: I. Ottó német császárhoz, és jelezte megtérési szándékát: I. Ottó ezután Magyarországra küldött térítő papokat (Szent galleni Brúnó). Maga Géza fejedelem is megkeresztelkedett. 973-ban Géza 12 főemberéből álló küldöttséget menesztett a quedlinburgi birodalmi gyűlésre, ahol megállapodtak a német-magyar kapcsolatok rendezéséről és hittérítők …
Szent László uralkodása: Szent László (1077-1095) testvére, I. Géza király (1074-1077) halála után került a trónra. A korábban kettejük által a trónról letaszított Salamonnal (1063-1074) rövid ideig békében éltek, majd miután Salamon összeesküvést szervezett, I. László elfogatta, és Visegrádon bezáratta. Törvénykezése 3 törvénykönyvét ismerjük: Az első az 1092-es szabolcsi zsinat határozatait tartalmazza (ünnepek számának a …