Eredmény(ek) 375 mutatása
Földrajz érettségi

Az EU regionális politikája. Az EU centrum és periféria területei

I. Az EU regionális politikája: Célja: A tagállamok és azok egyes régiói között fennálló fejlettségi különbségek kiegyenlítése. A hátrányos helyzetű régiók versenyképességét növelje, felzárkóztassa az elmaradott területeket. Azok a területek, régiók számítanak elmaradottnak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az EU-átlag 75 %-át. Erre évente több tízmilliárd eurót költenek. A válsággal küzdő …

Földrajz érettségi

Hazánk idegenforgalma és idegenforgalmi körzetei

Magyarország idegenforgalma: Magyarország a világ turistaforgalmából 4-5%-kal, Európáéból 7-8%-kal részesedik. A legfontosabb idegenforgalmi partnerek a szomszédos országok. A velük kialakult történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok (egykori területeink jelentős részét elrabolták), valamint a szomszédos országokban élő magyarok nagy száma következtében innen érkezik a külföldiek ¾-e, ezen belül a turisták 2/3-a. Magyarország jelentős tranzitország. (jelentős az átmenő …

Földrajz érettségi

Kína gazdasági élete

(Az atlasz nagyon nagy segítség – városok, ásványkincsek, erőforrások, mezőgazdaság.) Természetföldrajz Természetföldrajzi szempontból Kína két nagy egységre osztható: Nyugat-Kína: magasabb, szárazabb, itt jóval kisebb a népsűrűség. Tien-san és Kun-lun-hegység: a Gondwana részét képező Dekkán ütközésének hatására kiemelkedett, megfiatalított láncos röghegységek. Tibeti-fennsík: hatalmas kiterjedésű (2,5 millió km2), 5000 méter átlagmagasságú terület, amely egykor a Gondwana része …

Földrajz érettségi

A transznacionális (nemzetközi) vállalatok (vagyis a multik).

A transznacionális vállalat olyan nemzetközi nagyvállalat, amely tevékenysége során átlépi az országhatárt, termékeit a világgazdaság egészében állítja elő és a világpiacon értékesíti. Leányvállalatokat hoz létre. A transznacionális vállalatok létrejöttének okai Az 1970-es években bekövetkezett kőolajár-robbanás miatt fontossá vált a vállalatok méretének növelése (méretgazdaságosság). Sokkal több terméket állítanak elő, ezért több a bevétel, így nagyobb összegek …

Földrajz érettségi

A gazdasági fejlettség fogalma, területi különbségei. A különböző fejlettségű országok kategóriákba sorolása

Gazdasági fejlettség főbb mutatói: Foglalkozási (foglalkoztatási) szerkezet: megmutatja, milyen arányban dolgoznak aktív keresők az egyes szektorokban (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások). Amennyiben a tercier szektor (szolgáltatások) arány a legmagasabb akkor fejlett országról beszélhetünk. Nemzeti vagyon: anyagi javak+természeti+társadalmi erőforrások, mellyel egy ország rendelkezik Bruttó hazai termék (GDP): az ország területén egy év alatt létrehozott és felhasználásra kerülő termékek …

Földrajz érettségi

Népességföldrajz – A világ népességének kialakulása, a történelmi változások okai.

A világ népességének alakulását a XX. század végéig folyamatos növekedés jellemezte. A történelemnek azonban volt néhány olyan fordulópontja, amikor ugrásszerűen nőtt Földünk népessége. 1.) Letelepedés, növénytermelés, állattenyésztés (i.e. 8-10 000) lehetővé tette az első nagyobb népességnövekedést, mert a növénytermesztés és állattenyésztés biztonságosabb élelemforrást jelentett a bizonytalan halászó-, vadászó-, gyűjtögető életmódhoz képest. Az őskorban, az ókorban, …

Irodalom érettségi

Móricz regényei

Móricz Zsigmond 1879. július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. Édesapja Móricz Bálint, elszegényedett kisparaszt, anyja a papcsaládból származó Pallagi Erzsébet. Szüleivel együtt Csécsén éltek, 6 éves koráig, amikor bekövetkezett a család anyagi összeomlása. Erre ráment a házuk, s a földjük. A szülők Prügyre költöztek (1884), a legnagyobb fiút, Zsigmondot ideiglenesen anyai nagybátyjához, Pallagi László …

Irodalom érettségi

A gyermeklét és a felnőttkor – Kosztolányi

Kosztolányi Dezsőtől, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagjától távol állt mind Ady küldetéstudta, messianizmusa, mind Babits Mihály morális szigorúsága. Szembe állította magát Babitscsal: ha Babits „homo moralis”, erkölcsös ember volt, akkor Kosztolányi „homo aestheticus”, a szépség, a művészetek és az esztétika költője. A politikától elzárkózott, a művészet társadalmi szerepében, mozgósító erejében nem hitt. Úgy gondolta, …

Történelem érettségi

A görög filozófia kimagasló képviselői

A klasszikus kor filozófiája: Szofisták: magukat bölcselkedőknek nevezték, az első hivatásos értelmiségi réteg Athénban fizetség ellenében tanították az athéni polgárokat az érvelés, szónoklás, vitatkozás tudományára kétségbe vonták a világ megismerhetőségét Szókratész: életéről tanítványai, Platón és Xenophón írtak a szofisták túlzásaival szemben azt állította, hogy vannak örökérvényű értékek (igazság, szeretet), az ember feladata ezek megismerése módszere: …

Történelem érettségi

A Frank Birodalom főbb történetének állomásai

A Meroving Királyság: A III. században a Gallia északi vidékén élő frankoknak 2 nagy törzsszövetségük volt: száli ripuári A frank törzseket a Meroving családból származó Klodvig (482-511) egyesítette, és létrehozta a Rajnától a Loire-ig terjedő Frank Királyságot: legyőzte Gallia utolsó római helytartóját (486: soissons-i ütközet) legyőzte a vizigótokat (507: poitiers-i ütközet) felvette a kereszténységet és …