A köznyelvi és a hivatalos stílus összehasonlítása

  • Mi a stílusréteg?

Stílusréteg:    a társadalmi érintkezés meghatározott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere, illetve az ezek használatának szabályai. A nyelvi stílust a választott nyelvi elemek és elrendezésük határozza meg.

A hivatalos stílust hivatalos helyeken, hivatalos ügyeink intézése során használjuk. Pl. rendőrségen, bankban, postán stb.

  • Melyek a főbb stílusrétegek?

Irodalmi és köznyelvünkben a következő főbb stílusrétegeket különböztetjük meg:

  I. Írott nyelvi stílusok:
1. Tudományos stílus
2. Publicisztikai stílus
3. Hivatalos stílus
4. Szépirodalmi vagy művészi stílus
5. Magánéleti (magánlevél)

  II. Beszélt nyelvi stílusok
1. Társalgási stílus
2. Szónoki stílus
3. Előadói stílus

A hivatalos stílus általános jellemzői:

Hivatalos stílus

Használata

– szóban és írásban

– kisközéletben pl.: iskola

– nagyközéletben pl.: közigazgatás

Jellegzetes műfajai

– szóban: szónoklat, hozzászólás, felszólalás, előadás

– írásban: törvény, rendelet, hivatalos levél, kérvény, pályázat, önéletrajz

Résztvevői

– az emberek, mint állampolgárok, illetve intézmények

Funkciói

– tájékoztatás, felhívás

Követelményei

– a társadalmi formák betartása

– mértékletes hangvétel

– a kötött szerkezeti formák betartása

Jellemzői

– személytelen hangnem

– érzelmileg visszafogott, semleges

– érthető, világos

– sajátos műszavak és kifejezések használata; merev formák, fordulatok megőrzése

Hibalehetőségei

– túlbonyolítás pl.: idegen szavak túlzott használata, bonyolult mondatszerkezetek

olykor a mondatokat túlterhelő szóhalmozás; az idegen szavak kedvelése; szószaporító, gyakran helytelen kifejezések;

Követelmények fogalmazáskor:

egyértelműnek kell lenni

kerülni kell a másként is lehetséges értelmezéseket.

A közéleti szóbeliség és írásbeliség főbb hibái: A hivatalos stílus típushibái: túlzott igekötő-használat (beazonosít, kiértesít), terjengős névutók, névutószerű határozószók (alapján, céljából, tekintetében), -lag, -leg ragos határozószók gyakori használata (fegyelmileg, műszakilag), az –andó, -endő képzős igenevek állítmányként és célhatározóként való használata (a tervet teljesítendő, az intézkedést végrehajtandó), a –hat, -het igeképző, sőt –hatóság, -hetőség képzőbokor alkalmazása (az épület felépíthetősége), szenvedő igealakok (erendeltetik). Általánosságban:

a túl körülményes fogalmazás

a homályosság, a többértelműség

a szaknyelvi kifejezések túlzott használata.

A KÖZÉLETI-HIVATALOS STÍLUS SZÖVEGFAJTÁI

Írásbeli:

  • önéletrajz

  • törvény

  • rendelet

  • hivatalos levél

  • szabályzat, kérvény, felszólítás, meghatalmazás
    Szóbeli:


  • Vita, Hozzászólás, Tárgyalás, Előadás, szónoklat.

  • Céljuk: felhívás, vagy pontos tájékoztatás

Hasonló

  • Nyelvemlékeink

    Byadmin

    Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat. Ezek által nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, a szókincs bővülésének menete, a szövegformák fejlődése. Magyar nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől beszélhetünk. A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen, a X. század utáni korok nyelvemlékes korszakai nyelvünk történetének. Az egyház, a…

  • A szöveg szerkezete és jelentése

    Byadmin

    Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje, kommunikatív tartalmú, megszerkesztett, lezárt egység A szöveg típusai írásbeli: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer hivatalos / publicisztikai / magánjellegű / szépirodalmi / ismeretterjesztő szöveg szóbeli: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű: társalgás / szónoklat / előadás / vita / felelet A szöveg szerkezete: 1. Mikro egységek: szabadmondat:…

  • A közlésfolyamat tényezői és funkciói

    Byadmin

    Mi a kommunikáció? A latin eredetű communicatio főnévből származik, mely közlésfolyamatot jelent, vagyis egy olyan jelrendszert, melyben egyaránt előfordul a verbális (nyelvi) és a nonverbális (nem nyelvi) rendszer. A kommunikáció típusai: A kommunikáció Közvetett Közvetlen Kétirányú 2 barát beszélget egy asztalnál telefonbeszélgetés Egyirányú előadás az iskolában telefonbeszélgetés A kommunikációs tényezői feladó: különféle nyelvi és nem…

  • Összetett szavak

    Byadmin

    A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót eggyé kapcsolunk össze. Ha az új szó valamely alkotóeleme már maga is összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (gépkocsivezető). Összetett szavak keletkezhetnek mondatban vagy azon kívül. A gyakran egymás mellett előforduló szavak jelentése lassan egységesül, s fokozatosan új szóvá tapadnak össze. Létrejöhetnek még…

  • A határon túli magyar nyelvűség

    Byadmin

    A kisebbség fogalma  A nem anyanyelvi területen élő népcsoportokat hívjuk kisebbségnek. Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. A kisebbségek kulturális autonómiára törekednek (kultúrájuk, művészetük, vallásuk szabad, anyanyelven való gyakorlása; anyanyelvi oktatás az óvodában, iskolában, esetleg egyetemen; az anyanyelv használatának joga a közéletben, anyanyelvi névhasználathoz való jog, anyanyelvi tömegtájékoztatás stb.).  A magyar anyanyelvűek 1/3-a Magyarországon…

  • Az internetes szövegek jellemzői és a forrás

    Byadmin

    A szöveg Van időnk elkészítésére  ezért elegánsabb, megformáltabb mint a beszéd Lehetnek folyamatos és nem folyamatos szövegek Az írott-beszélt szövegek XXI. század hozta létre Ez teremtette az internetes szövegeket Technikai eszköz szükséges hozzájuk Mindkét szövegtípus jellemzői felfedezhetőek benne Laza, hiányos, inkább beszédhez hasonlít, írott forma ellenére Megjelenek az emotikonok, speciális betűk és írásjelek A…