Pedagógia fogalma

Pedagógia = Neveléstudomány (de értelmezését tekintve a pedagógia szélesebb fogalmat takar)

A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza. 

Vizsgálja a személyiség alakíthatóságának, fejleszthetőségének összefüggéseit, törvényszerűségeit. 

Komplex tudomány, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát (praxis). 

A két dolog szoros kapcsolatban van, egyik oldal erősíti a másikat, a nevelés egységét értjük alatta.

Pedagógia tárgya: 

• gyermek (ember) megismertetése valóságról és ezáltal birtokba vétele
• annak átalakítása a megismerés és a művelődés során
• emberek közötti kapcsolatok törvényeire, formáira tanítja meg
• bevezeti az értékek világába, orientálja értékrendszerének alakulását.

Tudományosság kritériuma:

• ellenőrizhetőség (állítások ellenőrizhetőek, megismételhetőek)
• egzaktság (fogalmak tiszták,  ellentmondás mentesek legyenek, érthetőek)
•  érvényesség (konstruktív, fejleszthető)

A pedagógiában fontos a normaadás és az orientálás!

Pedagógia felosztása: 

• általános pedagógia (a nevelésnek, mint személyiség formálásnak a társadalmi összefüggéseit vizsgálja)
• neveléselmélet (nevelés folyamata, tartalma, elveit, módszereit, színtereit vizsgálja)
• didaktika(oktatás elmélete- tanítás-tanulás segítés folyamata, tartalmi szervezeti, módszertani kérdései)
• módszertanok (tantárgyi metodikák – tananyag feldolgozásának kérdéseit vizsgálja)
• neveléstörténet ( nevelési eszmék, intézmények, oktatáspolitikai törekvések, nevelés-oktatás gyakorlata és elméletének alakulását vizsgálja a történelem folyamán)
• összehasonlító pedagógia (különböző országok oktatási rendszerét vizsgálja, hasonlítja össze, elemzi, állapítja meg a fejlődési tendenciákat)
• gyógypedagógia (testileg, idegrendszerileg sérült, fogyatékkal élők nevelési lehetőségeivel foglalkozik)
• nevelési színterek pedagógiája (intézmények pedagógiája )
• életkorok pedagógiája (gyermekek fejlődésének szakaszaiban előforduló nevelési sajátosságok összessége)
• iskolaszervezettan (iskolarendszer sajátos kérdéseivel foglalkozik)
• ….

Interdiszciplináris – tudományközi kapcsolatok jellemzik

Segédtudomány – diszciplina munkáját, kutatásait segíti

Határtudomány –  etika, pszichológia, élettan, egészségtan, szociológia…

Szükségletek rendszere: 

Szükséglet: a legősibb, legalapvetőbb motívum. 

Cselekvésre ösztönöz, az emberi magatartás hajtóereje.

Hierarchikus rendszert alkotnak- 

A nevelés gyökerei az alapvető szükségletekben rejlenek.

Abraham Maslow( 1908- 1970) motivációs rendszere 

• jelentős a velünk született szükségletek rendszere (szeretet, szimpátia, tisztelet…)
• önaktualizáció – a tevékenység új mozgató erőinek a megjelenése. 

Primer szükségletek: velünk született reflexekbe, ösztönökben nyilvánul meg

Szekunder szükségletek: velünk született bázisra építve elsajátított szükségletek 

Tercier szükségletek: kulturális célok felé 

A pedagógiai céloknak valós szükségletekre kell épülniük

A nevelésnek egyetemes célokat kell megfogalmazni – értékközvetítés

A nevelés szükségessége és lehetősége

ókor: Platon – a nevelés teszi az embert igazán emberré, Arisztotelész – a nevelés hatalmában bízott. 

Középkor kereszténység – nevelésnek fontos szerepe volt  Pestalozzi,Descartes, Locke, Kant

Locke – ’Tabula Rasa’ elmélete- az egyén születésekor fehér lap, olyanná lesz amit erre a lapra ráírnak…

Lombroso- született bűnöző elmélete, 

biogenetikus elmélet – öröklés a meghatározó

szociáldeterminizmus – környezet meghatározó szerepe

konvergencia elmélet – kéttényezős elmélet (William Stern)

Allport elmélete: személyiség= öröklés x környezet 

A személyiség, olyan egyedi megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel  való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, ’én tudata’ birtokában többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát.