Pedagógia = Neveléstudomány (de értelmezését tekintve a pedagógia szélesebb fogalmat takar)
A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza.
Vizsgálja a személyiség alakíthatóságának, fejleszthetőségének összefüggéseit, törvényszerűségeit.
Komplex tudomány, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát (praxis).
A két dolog szoros kapcsolatban van, egyik oldal erősíti a másikat, a nevelés egységét értjük alatta.
Pedagógia tárgya:
- gyermek (ember) megismertetése valóságról és ezáltal birtokba vétele
- annak átalakítása a megismerés és a művelődés során
- emberek közötti kapcsolatok törvényeire, formáira tanítja meg
- bevezeti az értékek világába, orientálja értékrendszerének alakulását.
Tudományosság kritériuma:
- ellenőrizhetőség (állítások ellenőrizhetőek, megismételhetőek)
- egzaktság (fogalmak tiszták, ellentmondás mentesek legyenek, érthetőek)
- érvényesség (konstruktív, fejleszthető)
A pedagógiában fontos a normaadás és az orientálás!
Pedagógia felosztása:
- általános pedagógia (a nevelésnek, mint személyiség formálásnak a társadalmi összefüggéseit vizsgálja)
- neveléselmélet (nevelés folyamata, tartalma, elveit, módszereit, színtereit vizsgálja)
- didaktika(oktatás elmélete- tanítás-tanulás segítés folyamata, tartalmi szervezeti, módszertani kérdései)
- módszertanok (tantárgyi metodikák – tananyag feldolgozásának kérdéseit vizsgálja)
- neveléstörténet ( nevelési eszmék, intézmények, oktatáspolitikai törekvések, nevelés-oktatás gyakorlata és elméletének alakulását vizsgálja a történelem folyamán)
- összehasonlító pedagógia (különböző országok oktatási rendszerét vizsgálja, hasonlítja össze, elemzi, állapítja meg a fejlődési tendenciákat)
- gyógypedagógia (testileg, idegrendszerileg sérült, fogyatékkal élők nevelési lehetőségeivel foglalkozik)
- nevelési színterek pedagógiája (intézmények pedagógiája )
- életkorok pedagógiája (gyermekek fejlődésének szakaszaiban előforduló nevelési sajátosságok összessége)
- iskolaszervezettan (iskolarendszer sajátos kérdéseivel foglalkozik)
- ….
Interdiszciplináris – tudományközi kapcsolatok jellemzik
Segédtudomány – diszciplina munkáját, kutatásait segíti
Határtudomány – etika, pszichológia, élettan, egészségtan, szociológia…
Szükségletek rendszere:
Szükséglet: a legősibb, legalapvetőbb motívum.
Cselekvésre ösztönöz, az emberi magatartás hajtóereje.
Hierarchikus rendszert alkotnak-
A nevelés gyökerei az alapvető szükségletekben rejlenek.
Abraham Maslow( 1908- 1970) motivációs rendszere
- jelentős a velünk született szükségletek rendszere (szeretet, szimpátia, tisztelet…)
- önaktualizáció – a tevékenység új mozgató erőinek a megjelenése.
Primer szükségletek: velünk született reflexekbe, ösztönökben nyilvánul meg
Szekunder szükségletek: velünk született bázisra építve elsajátított szükségletek
Tercier szükségletek: kulturális célok felé
A pedagógiai céloknak valós szükségletekre kell épülniük
A nevelésnek egyetemes célokat kell megfogalmazni – értékközvetítés
A nevelés szükségessége és lehetősége
ókor: Platon – a nevelés teszi az embert igazán emberré, Arisztotelész – a nevelés hatalmában bízott.
Középkor kereszténység – nevelésnek fontos szerepe volt Pestalozzi,Descartes, Locke, Kant
Locke – ’Tabula Rasa’ elmélete- az egyén születésekor fehér lap, olyanná lesz amit erre a lapra ráírnak…
Lombroso- született bűnöző elmélete,
biogenetikus elmélet – öröklés a meghatározó
szociáldeterminizmus – környezet meghatározó szerepe
konvergencia elmélet – kéttényezős elmélet (William Stern)
Allport elmélete: személyiség= öröklés x környezet
A személyiség, olyan egyedi megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, ’én tudata’ birtokában többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát.