A mérsékelt övezeten belül a valódi mérsékelt övben találjuk a legjelentősebb éghajlati különbségeket. A valódi mérsékelt övön belül négy, hőingásban, csapadékeloszlásban egyre szélsőségesebb éghajlatú területeket különítünk el:
Óceáni éghajlat.
Mérsékleten szárazföldi éghajlat (nedves kontinentális éghajlat a másik neve).
Szárazföldi éghajlat (száraz kontinentális éghajlat a másik neve).
Szélsőségesen szárazföldi területek (mérsékelt övi félsivatagok, sivatagok).
ÖSSZEFOGLALVA (ami fontos, hogy ez alapján hasonlítsuk össze az éghajlatokat!)
Öv, vidék | Valódi mérsékelt | |||
Terület | Óceáni | Mérsékelten szárazföldi | Szárazföldi | Szélsőségesen szárazföldi |
Évszakok száma, jellege | 4: kiegyenlített évszakok | 4: szabályos négy évszak | 4: hideg tél, meleg nyár, határozottabb átmeneti évszakok | 4: hideg tél, forró nyár |
Uralkodó szélrendszer | Erős nyugati szél | Nyugati szél | Nyugati szél | Nyugati szél |
Természetes növényzet | Lomboserdő, tőzeglápok, fenyérek | Lomboserdő, erdős puszta | Alacsony- és magasfüvű puszta | Félsivatag, sivatag |
Talaj | Barna erdőtalaj | Barna erdőtalaj, feketeföld | Gesztenye-barna talaj, feketeföld | Sivatagi váztalaj |
Állatvilág | Szarvas, vaddisznó, róka, rágcsálók | Szarvas, vaddisznó, róka, rágcsálók | Rágcsálók, erősen visszaszorított patások | Rágcsálók, gyíkok ázsiai kétpúpú teve |
Vízháztartás, vízjárás | kiegyenlített vízjárás | tavaszi, kora nyári nagyvíz | tavaszi, kora nyári nagyvíz, téli befagyás | időszakos vízfolyások, lefolyástalan területek |
Felszínformálás | Mállás, folyóvízi erózió | Csekély aprózódás és mállás, folyóvízi erózió | Aprózódás, csekély mállás, folyóvízi és záporerózió | Hő és fagy okozta aprózódás, szél és folyóvízi erózió |
Mezőgazdasági hasznosítás | Legelőgazdálkodás, burgonya, rozs | Búza, kukorica, cukorrépa, sokoldalú állattenyésztés | Sertés- szarvasmarhatartás, gabonatermesztés | Részben nomád állattartás, öntözéses oáziskultúra |
Évi középhőmérséklet | 5-12 | 0-12 | 0-15 | 0-15 |
Évi közepes hőingás | 7-15 | 10-20 | 25-45 | 25-50 |
Évi csapadékmennyiség | 800-2000 | 500-800 | 300-500 | 100-200 |
Az óceáni hatás kelet felé csökken
Hőmérséklet sajátosságainak változása: a napi és évi hőingás növekedése, a középhőmérsékleti értékek változása. A hőmérsékleti adatok a szárazföld belseje felé haladva egyre szélsőségesebbek lesznek.
Csapadék mennyiségének és időbeli eloszlásának változása: Ny-ról kelet felé csökken a csapadék.
Folyók vízjárása az egyenletes vízjárástól a szélsőségesen ingadozóig változik. A kontinentális területek folyói télen befagynak. A szárazföld belsejében lévő folyók nyáron el is apadhatnak.
A természetes növénytakaró változása az éghajlati adottságoknak megfelelően (nyugatról kelet felé a lombhullató erdőtől a füves pusztáig) alakul.
Az éghajlathoz igazodó talajok megnevezése, humusztartalmukban bekövetkező változások bemutatása (talajok – övezetesség táblázatban).
A felszínformáló folyamatok: a mállás, az aprózódás szerepének változása. Ahol kevés a csapadék, ott a mállás elenyésző, s az aprózódás a fontosabb.
Fontos az atlasz használat a diagramos résznél, hogy tudjál példát mondani, hogy hol fordulnak elő ezek az éghajlatok!
Óceáni éghajlat:
Az éghajlat rendkívül kiegyenlített:
Évi közepes hőingás alacsony 7-8oC.
Tél: enyhe.
Nyár: hűvös.
Évi csapadékmennyiség 800-2000 mm.
A csapadék időbeli eloszlásaegyenletes, ezért a folyók vízjárása egyenletes.
Természetes növénytakarója: lombhullató erdő, zöldellő rét.
Talaja barna erdőtalaj (humuszban gazdag).
Felszínformálás folyóvízi erózió, mállás.
Mérsékelten szárazföldi (nedves kontinentális):
A szárazföldek belseje felé haladva egyre erősödnek a szárazföldi hatások (a tél hidegebb, a nyár melegebb, kevesebb a csapadék).
Évi közepes hőingás 10 oC -ról 20 oC-ra nő.
Évi csapadékmennyiség 800-ról 500 mm-re csökken.
A csapadék időbeli eloszlása tavasz végi, nyár eleji csapadékmaximum, a téli csapadék egy része hó formájában hullik le.
Folyók vízjárása a szárazföld belseje felé haladva egyre ingadozóbb.
Természetes növénytakarója lombhullató erdők (tölgy, bükk) , erdős puszta.
Talaja barna erdőtalaj (bet).
Szárazföldi (kontinentális):
A terület száraz kontinentális éghajlata jóval szélsőségesebb, mint a nedves kontinentálisé.
Évi közepes hőingás 25-45 oC.
Évi csapadékmennyiség 300-500 mm.
A csapadék időbeli eloszlása egyenetlen (nem egyenletes).
Folyók vízjárása ingadozó.
Természetes növénytakarója füves puszta (Eurázsia: sztyep, Észak-Amerika: préri, Dél-Amerika: pampa).
Talaja feketeföld (csernozjom), (humuszban gazdag talaj).
A szárazabb alacsonyfüvű pusztákon: gesztenyebarna talaj.
Felszínformálás aprózódás, szélerózió.
Szélsőségesen szárazföldi területek:
Szárazföldek belsejében fekvő félsivatagok, sivatagok. Belső-Ázsia zárt medencéi tartoznak ide.
Forró nyár, zord tél.
Az évi hőingás 40 oC 50 oC. A napi hőingás is magas.
Az évi csapadék 100 200 mm.
A folyók vízjárása erősen ingadozó a kevés csapadék miatt.
Gyér növényzet, leginkább cserjék.
Talaja sivatagi váztalaj– rossz minőségű talaj.
Legfőbb felszínformáló tényező a szél. Néhol a fagyaprózódás.