Nyelvtan érettségi

Eredmény(ek) 89 mutatása
Nyelvtan érettségi

A magyar nyelv szókészletének rétegei

(alapszókincs, jövevényszó, idegen szó, érintkezés, török kapcsolatok, műveltségváltás, szlávsággal való keveredés, német kultúra hatása, latin kultúra, újlatin kapcsolatok) –szókészlet – a nyelv alapvető építőeleme -a nyelvek szókészlete hosszú idő alatt, korszakról korszakra alakul ki, növekszik -egy nép életében bekövetkező változások az általa beszélt nyelv szókincsében tükröződnek legközvetlenebbül -magyar nyelv: ősi finnugor alapszókincs – elenyésző, de …

Nyelvtan érettségi

A szöveg pragmatikai megközelítése

-a beszéd során szövegeket hozunk létre – a szöveget a használat (pragmatika) szintjén az határozza meg, hogy mi a célunk, szándékunk vele -régen: a beszéd célja: gondolatközlés, ma már 6 különböző funkció: tájékoztatás, érzelemkifejezés, felhívás, kérdő-értelmező utalás, kapcsolattartás, poétikai minőség  a szöveget csak a külső világból, a szituációból, a beszédhelyzetből érthetjük meg (a szöveg …

Nyelvtan érettségi

A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései

A jó szónok tulajdonságai Tisztesség, találékonyság, szerkesztőkésség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadőkészség, nincs beszédhibája, határozottság. A szónok feladatai Arisztotelész szerint a rétornak rendelkeznie kell az alábbi öt tulajdonsággal/eszközzel ahhoz, hogy sikeres szónoklatot alkothasson: 1. Anyaggyűjtés 2.Az anyag elrendezése 3.A szöveg megformázása, kidolgozása 4. Az előadásmód megtervezése 5. A szöveg emlékezetbe vésése 6. A szöveg előadása A szövegszerkesztés menete 1,Témaválasztás A szövegszerkesztés első lépéseként …

Nyelvtan érettségi

A képszerűség stíluseszközei

A stilisztika fontos összetevője a költői eszköztár, amely a hangulat, avagy a mondanivaló kifejezésére alkalmas. 2 nagy csoportját különböztetjük meg az eszközöknek: szóképek alakzatok szóképek: a költői nyelv jellemző kifejezőeszközei, amelyek gondolatok, érzelmek ábrázolását teszik lehetővé. A szavak sok esetben többjelentésűek, képileg kap jelentést a szó. 2 csoport: névátvitelre épülő szóképek névcserére épülő szóképek Névátvitelre …

Nyelvtan érettségi

A közlésfolyamat tényezői és funkciói

Mi a kommunikáció? A latin eredetű communicatio főnévből származik, mely közlésfolyamatot jelent, vagyis egy olyan jelrendszert, melyben egyaránt előfordul a verbális (nyelvi) és a nonverbális (nem nyelvi) rendszer. A kommunikáció típusai: A kommunikáció Közvetett Közvetlen Kétirányú 2 barát beszélget egy asztalnál telefonbeszélgetés Egyirányú előadás az iskolában telefonbeszélgetés A kommunikációs tényezői feladó: különféle nyelvi és nem …

Nyelvtan érettségi

A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása

Az élőszóban elhangzó szövegek egyik sajátossága az, hogy a zenei kifejezőeszközök is jelentős szerephez jutnak bennük. Fontos megjegyezni, hogy írásban az írásjelek helyettesítik az élőszóbeli megnyilvánulást.(az élőszó hatásosabb, de az írás maradandó) Ezek a kifejezőeszközök a következők: hangsúly hanglejtés szünet beszédtempó hangmagasság hangterjedelem hangszín hangerő Hangsúly: a mondat bizonyos szavainak első szótagjára eső erőtöbblet, nyomaték. …

Nyelvtan érettségi

Dokumentumtípusok

Hagyományos és „nem hagyományos” dokumentumok Különböző dokumentumtípusok jellemzői Könyv részei, tartalmi és formai jegyei, azonosító adatai Kézikönyvtár dokumentumai Az elektronikus dokumentumok fajtái és előnyei A könyvtárakban különböző információ hordozókkal találkozunk, ezeknek más és más információértéke lehet, melyeket az alábbi típusokba sorolhatjuk. Az ismeretek forrásai és hordozói Az ismereteket megőrző dokumentumok lehetnek: Írásos Képi Audiovizuális Elektronikus …

Nyelvtan érettségi

Szintagmák

A szintagmák A szintagma görög eredetű szó, jelentése: hozzárendelt, összerendezés. Szintagmának nevezzük az egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő önálló szavak kapcsolatát. Ha a szavak nem önállóak, álszintagmáról beszélünk (fogalomszó+ viszonyító szerepű elem). Ilyen például egy álszó és egy létige kapcsolata (segítettem volna). A szintagmának önálló viszonyjelentése van. Tagjaik háromféle kapcsolatban állhatnak egymással. 1. Hozzárendelő viszony …

Nyelvtan érettségi

A hangok találkozásainak szabály-szerűségei: a mássalhangzótörvények

A szomszédos hangok hatnak egymásra, megváltoztatják egymás tulajdonságait, nem elszigetelten ejtjük őket. Ez a jelenség az alkalmazkodás. A mássalhangzók alkalmazkodásának legfőbb esetei: 1. Hasonulás Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre. Esetei: a., részleges hasonulás: A két mássalhangzó közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz. Írásban …

Nyelvtan érettségi

A szóelemek

A szótári szó a jel és rag nélkül álló, szótárazható nyelvi egység (például: olvas, okos, könyv, kék, sok). A közlésfolyamatban a szavak nemcsak így fordulnak elő, hanem a mondat részeként valamely jelentésmozzanatot tartalmaznak. A jelentésmozzanattal bővített szótári szó a szóalak. A szóalak tehát valamely szerkesztés eredménye, így jelentéssel bíró részekre bontható. Ezeket a részeket nevezzük …