Kezdőlap 2020(Oldal 20)

2020

Eredmény(ek) 415 mutatása
Társadalomismeret érettségi

Magyarország állam és közigazgatásának intézményrendszere

A magyar politikai rendszer államforma köztársaság → a hatalom: megosztott kollektív alapokon áll → legfőbb forrása a nép időhöz kötött parlamentáris köztársaság (kancellári (=miniszterelnöki)) típusú miniszterelnök a végrehajtó hatalom (=komrány) feje a kormány függ a miniszterelnöktől leválthat kormánytagokat egyközpontú: egy parlament és egy kormány működik tagolás: vertikális és horizontális → területi és hierarchikus egyszerre alapelv: …

Társadalomismeret érettségi

A települési önkormányzatok feladatköre, szervezeti felépítése, költségvetése

Az önkormányzat fogalma és szervezeti felépítése az önkormányzatiság fogalma helyi önkormányzás: lehetővé teszi, hogy egy helyi közösség közvetlenül, illetve a választott helyi önkormányzata útján önállóan és demokratikusan intézze helyi érdekű közügyeit az önkormányzat a helyi törvényhozó (esetleg végrehajtó) hatalmat képviselő testület történeti áttekintés szocializmus: tanácsrendszer → helyi “önkormányzati” szervek: pártutasítások végrehajtása helyi szinten rendszerváltás: a …

Társadalomismeret érettségi

7. A nemzeti és etnikai kisebbségek (nemzetiségek) jogvédelme, a pozitív diszkrimináció kérdésköre

A nemzetiségi kisebbségek jogvédelme Magyarországon a nemzetiség fogalma etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és azonos történeti múlttal rendelkező közösség nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség → az etnokulturális közösségekből alakul modern nemzettudat: a 19. századtól → nemzetiségek is innentől (még nem számítanak államalkotó elemnek) nemzetiség: az anyaországtól elválasztva, egy másik …

Társadalomismeret érettségi

A Magyarországon élő történelmi nemzetiségek és etnikai kisebbségek aránya a többséghez viszonyítva, földrajzi elhelyezkedése, jellemzői, szervezeti tevékenysége

A magyarországi nemzetiségek a nemzetiség fogalma etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és azonos történeti múlttal rendelkező közösség nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség → az etnokulturális közösségekből alakul modern nemzettudat: a 19. századtól → nemzetiségek is innentől (még nem számítanak államalkotó elemnek) nemzetiség: az anyaországtól elválasztva, egy másik állam jogi …

Társadalomismeret érettségi

Az igazságszolgáltatás folyamata, résztvevői

Az igazságszolgáltatás fogalma, feladata és alapelvei az igazságszolgáltatás független gyakorlat → politikai hatalom nem befolyásolhatja/szólhat bele/hívhatja vissza jogviták eldöntésére irányuló állami tevékenység döntéshozás előre meghatározott jogszabályok alapján bíróságok gyakorolják alapelvek: az igazságszolgáltatás egysége; társas bíráskodás; néprészvétel; a tárgyalás nyilvánossága; az ártatlanság vélelme, jogorvoslati jogosultság, bírói függetlenség, stb. jogtalanság: olyan tevékenység, amit egy arra feljogosult hatóság …

Társadalomismeret érettségi

Fiatal- és gyermekkorúak speciális jogi és intézményes védelme

Jogszabályi háttér az ENSZ alapokmányának gyeremekjogokról szóló része → aki belép, ezt elfogadja meghatározó háttér: ENSZ: Gyermeki Jogi Egyezmény (1989) adott társadalmi, gazdasági viszonyokban kell érvényesíteni a gyermek védelmét és jogait helyezi előtérbe → elsőbbséget ad a családban történő nevelésre támogatások biztosítása a gyermek és a család számára utolsó eszköz a családból való kiemelés → …

Társadalomismeret érettségi

A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai; az Alkotmánybíróság feladata, működése

Az Alaptörvény fogalma és szerepe Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás az alkotmányban az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, biztosítékot ad szabadságuk tiszteletben tartására és védelmére, megszabja a hatalom gyakorlásának alkotmányos keretit és formáit az alkotmány elfogadása és módostíása is törvényalkotás → ehhez az összes képviselő kétharmadának …

Társadalomismeret érettségi

Az országgyűlés jogalkotói szerepe. Jogszabályok fajtái, hierarchiája

Jogalkotás jog szabályrendszer, amit egy arra felhatalmazott közösség/testület alkot meg szabályozott eljárás keretében, és szankciókat rendel hozzá → betartás külső kényszerre Magyarországon az országgyűlés hoz törvényeket jogszabály: az Alaptörvény által meghatározott, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek által alkotott, általánosan kötelező magatartási szabály; szükség szerint az állam kényszerrel is érvényre juttathatja az országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv …

Társadalomismeret érettségi

Az erkölcs, a jog, a hagyomány, a szokás — a fogalmak jelentése, jellemzői, viszonyuk egymáshoz — esetleges ellentétességük következményei illetve feloldása

Társadalmi szabályok jogrendszer, illem, szokások, hagyományok, erkölcs → minden, ami a társadalmi/emberi együttéléshez szükséges, megkönnyíti az együttélést a be nem tartásuk következményeket von maga utá kialakulásuk amióta van társadalom, azóta vannak szabályai eredetileg a vallás határozta meg: parancsolatok és előírások, pl. “Ne ölj!” → büntető: Isten később szekuralizáció: a törvény a meghatározó → bünető: az …

Történelem érettségi

Hitler politikája

Weimari öztársaság 1918 november 9.-én II. Vilmos lemond: császárság -> köztársaság A köztársaság irányítói szövetségre lépnek (polgári demokrata erők) a Szociál Demokrata erőkkel 1919 Január: Alkotmányozó Nemzetgyűlést szerveznek Weimarban, lerakják a német alkotmány alapjait: tartalmazza – Kancellár: a kormányfő (miniszter elnök) – Birodalmi gyűlés: Reichstag, közvetlen titkos választásokkal választják meg – Köztársaásgi elnök: az államfő, …