Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
1. A szöveg A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége; a nyelvileg megformált mondanivaló egységet alkotó egésze. (Terjedelme minimum egy mondat.) A szövegösszetartó erőt kohéziónak nevezzük. Ezt nyelvtani elemekkel és a jelentésbeli összefüggéssel teremtjük meg. 2. Globális és lineáris kohézió Vannak olyan szövegösszetartó elemek, melyek a szöveg egészét vagy hosszabb szakaszait hivatottak egyben tartani, mint …
Az önéletrajz Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik. Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai: az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő íródhat hagyományos, illetve amerikai …
A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak. 1. A mondat szerkezet szerint lehet: Egyszerű mondat Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. b) Bővített mondat: az alanyon és …
Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki …
Fogalmak (hang, betű, fonéma, magánhangzó, mássalhangzó, a hangok alkalmazkodása) HANG = a beszéd legkisebb egysége BETŰ = a hang írásban rögzített formája ! a betűk nem mindig azonosak a hangokkal ld. látja / láttya FONÉMA = a beszédhang elvonatkoztatott nyelvi formája (ejtésváltozatoktól való elvonatkoztatás ld. ház – ihlet); jelentés-megkülönböztető szereppel bír Magánhangzók – mássalhangzók (képzés …
Az információs társadalom: Az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalom. – Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A hálózatba való összekapcsoltság az …
Az emberek szerepe és helyzete a társadalomban nem egyforma, életkoruk, nemük, iskolázottságuk stb. alapján különböző csoportokba szerveződnek. A társadalmi rétegződés szükségszerű következménye a nyelvhasználat rétegződése, amely területi és társadalmi jellegű lehet.. A nyelv vízszintes tagolódása következtében alakulnak ki a területi nyelvváltozatok, vagyis a nyelvjárások (dialektusok). A nyelv függőleges tagolódása következtében alakulnak ki a társadalmi nyelvváltozatok, …
A nyelvújítás előzményének tekinthető a magyar nyelv grammatikájának tudományos vizsgálata, amely a XVI. században vette kezdetét (Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás). A XVIII. század második felében újra előkerült a magyar nyelv ügye: a magyar nyelv megújítását célzó törekvés a nemzeti modernizációs programba illeszthető, hiszen a Habsburg abszolutizmus németesítő törekvéseivel szállt szembe, a nemesi ellenállás a …
A kommunikáció során nyelvi és nem nyelvi jeleket alkalmazunk. A nyelvi jelek megadott szabályok szerinti felhasználását verbális kommunikációnak nevezzük, a nem nyelvi jelek segítségével létrehozott információközlés a metakommunikáció. A nyelvi közlést többnyire metakommunikáció kíséri, amelynek jelentőségét semmiképp nem lehet leértékelni, hiszen a közlésfolyamat során 65-70 % – ban hagyatkozunk ezekre a jelekre. Tehát az emberek …
A kommunikáció szó eredete a latin communicatio, amelynek jelentése közzététel, teljesítés, megadás, gondolat közlése a hallgatóval. Ez alapján a kommunikáció meghatározása: információcsere valamilyen jelrendszer segítségével. A kommunikáció típusai: irányultsága szerint: EGYIRÁNYÚ: az információnak csak egy iránya van, mert hallgató és beszélő nem cserélhetnek szerepet pl. televíziózás KÉTIRÁNYÚ: az információ iránya megváltozik, mert hallgató és beszélő …