Month: december 2021

  • Forradalom és válság Magyarországon – Őszirózsás forradalom

    Nehéz helyzetbe került ország Mo. számára a kilátások kedvezőtlenek voltak → az antant a nemzetiségi törekvések mellé állt  A nemzetiségi vezetők a nemzeti álmok megvalósítását, a saját ország gyarapítását ígérték. Ezzel szemben a magyar vezetés a háborús szenvedésekért kárpótlást nem ígérhetett. Miközben a magyar elit kezéből kicsúszni látszott az irányítás, a nemzetiségi vezetők egyre határozottabban…

  • A vég beteljesülése

    Román megszállás – az ország kirablása, változó kormányok A román csapatok bevonultak Budapestre + a Dunántúl északi részének megszállása + Tiszántúl A román megszállás következményei: Az ország módszeres kirablása (pl. vasúti kocsik, gyári berendezések, élelmiszer) A Tanácsköztársaság bukása után egy kormány sem tudta tartósan magához ragadni a hatalmat Ellenforradalom A szerveződő ellenforradalom: Bécs: Gróf Teleki…

  • Háborús együttműködésből békés szembenállás

    A szövetségesek háborús együttműködése A háborúban győztes három nagyhatalom a fegyveres harcok idején igyekezett a különböző ellentéteket félre tenni. A sztálingrádi győzelem után kezdtek megmutatkozni az ellentétek.  Sztálin (a háború utáni térnyerés terve) →← Churchill lassítás     ↑                                  Roosevelt háború utáni együttműködés reménye Potsdam 1945 július 17 – augusztus 2. (az együttműködés látszata) Döntések:…

  • A szovjet tömb kialakulása és jellemzői

    Köztes-Európa szovjetizálása Szovjet módszerek: A helyi kommunista pártok pozíciószerzésének elősegítése (SZEB közreműködéssel) 1948-ra nyíltan szovjetbarát csatlós kormányok vették át a hatalmat A folyamat szakaszai: Kezdetben (1945), csak a kulcspozíciók megszerzését segítették elő a kommunisták számára Megszervezték a gazdaság felügyeletét (kommunista befolyás) A szovjet hadsereg fenyegető jelenléte Széles körű népi képviselettel (nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok, földosztó…

  • A gyarmati rendszer felbomlása

    A gyarmati rendszer összeomlása A világháborúk következményei: A gyarmattartók meggyengültek→←a gyarmatok megerősödtek A hatalmi struktúra eltolódásának következményei: A két szuperhatalom nem támogatta a gyarmati rendszer helyreállítását India Háború előtt: Elindult Gandhi függetlenségi mozgalma Már a háború előtt az alkotmány ígéretével kecsegtették őket A háború után A háború alatt tovább erősödött egy polgárosodó társadalmi réteg 1947-ben…

  • A hidegháború és az enyhülés kezdete

    A hidegháború kibontakozása Állandósult: A két nagyhatalom közötti szembenállás A fegyverkezési verseny Miért kerülhette el az emberiség a harmadik világháborút? Kialakult a két szuperhatalom között a katonai egyensúly Az atomfegyverek veszélyt jelentettek az emberiségre A Föld megsemmisülésének a kockázata A helyi háborúk (a két nagyhatalom támogatásával) viszont gyakran fellángoltak A két nagyhatalom közvetett szembenállása =…

  • Dualizmus kori gazdaság

    Az állami gazdaságpolitika A korszak hátrányai: tőkeszegénység képzetlen munkaerő a belső szállítókapacitás gyengesége Megoldás: állami beavatkozás → infrastrukturális beruházások (vasútépítés, folyószabályozás, út-és hídépítés) → korszerű áruforgalom feltétele  oktatáspolitika → emelték az alapműveltség szintjét, műszaki szakképzés fejlesztése állami ipartámogatás (adó- és illetékmentesség, vámkedvezmény) A beruházások forrásai: a külföldi és hazai tőke Szakembergárda: kezdetben külföldi szakemberek, később…

  • A népesedési és a nemzetiségi viszonyok alakulása

    I._Demográfiai robbanás és kivándorlás Hazánkban ez az időszak 1880-tól 1914-ig tartott A növekedés aránya 1/3 Magyarország lakossága Horvátország nélkül 18 millió fő. A népességnövekedés okai: Jobb életkörülmények Higiéniai és az egészségügyi viszonyok javulása A népességnövekedés területi különbségei: A fejlettebb területeken hamarabb indult meg a népesség növekedése Az elmaradottabb országrészekben később A demográfiai robbanás következményei Belső vándorlás:…

  • Politikai válság a világháború előestéjén

    I._Parlamenti válság A Szabadelvű Párt megalakulásától a XX. század elejéig a magyar országgyűlés pártviszonyai alapvetően nem változtak → ellenzék nem tudott többséget szerezni, a kormánypárt továbbra is a dualizmus mellett állt A magyar közvélemény a függetlenséget hirdető ellenzékkel rokonszenvezett. Az eleinte 3 majd 5 évente tartott parlamenti választásokon a magyar többségű választóterületeken az ellenzék nyert…

  • A hármas szövetség létrejötte

    I._A három császár szövetsége A német egység utáni helyzet:  Bismarck külpolitikája: cél → Franciaország elszigetelése Eszközei: Porosz-orosz együttműködés + Ausztria  1873 három császár szövetsége Vilmos (Németo.) Sándor (Oroszo.) Ferenc József (OMM) → miden európai konfliktus esetén együttműködnek Érdekellentétek a három nagyhatalom között: Oroszország →← Osztrák-Magyar Monarchia                      Balkán Az Oszmán Birodalom térvesztése térnyerésre adott lehetőséget. A…