Month: december 2021

  • A társadalmi kiegyezés felé nyugaton és az ellentétek kiéleződése Keleten

    I._A választójog kiszélesítése nyugaton Franciaország  1848 – minden felnőtt férfi  Anglia  1884 – férfiak számára általános Az angoloknál politikai váltógazdaság alakult ki a whigek (liberálisok) és a toryk (konzervatívok) között Bevezetésre kerültek a munkásvédelmi törvények → erős szakszervezeti mozgalom A munkásság erősödésének következménye:  1900 az angol Munkáspárt megalakulása (Labour Party) Német Császárság Választójog: 25 éves…

  • Válsággócok a világháború előestéjén

    I._1905-ös forradalom Az orosz-japán háború hatására sztrájkhullám söpört végig az országon. 1905 január Pétervár, a Téli Palota előtt a tüntető tömegbe lövettek. Hatása: tüntetések országszerte Eredménye: II. Miklós cár engedményekre kényszerült A dumát törvényhozó testületté nyilvánította (időhúzás) Lenin kidolgozta a permanens forradalom elméletét: a cári rendszer elleni polgári forradalmat a bolsevikok proletárforradalommá fejleszthetik DE! A…

  •  A gyarmati kérdés

    Oroszország keletre fordulása I._Oroszország Keletre fordulása A 18. század végére Oroszország megszerezte Lengyelország nagyobbik részét, ezzel ukrán és belorusz területeket is kapott.  A Krím meghódításával a Fekete-tenger lett a déli határ.  A 19. század elején sikerült tartósan behatolnia a Kaukázuson túli területekre, majd elfoglalta Finnországot és Beszarábiát. A század közepén indult meg a távol-keleti rész…

  • Az egyenlőtlen fejlődés – az antant létrejötte

    I._Egyenlőtlen fejlődés A II. ipari forradalom kibontakozása eltérő ütemben történt. Később indulók → alacsonyabb szint DE a legújabb eszközök, eljárások felhasználása pl. USA, Németország A világgazdaság súlypontja eltolódott A gazdasági fejlődés hatásai: politikai élet technika-haditechnika Régi gyarmatosító hatalmak→ ←A II. ipari forradalom vezető államai   Anglia, Franciaország         USA, Németország Felvetődött a világ újrafelosztásának…

  • Az iszlám állam kialakulása és főbb tanításai

    Az iszlám a nagy világvallások egyike, hívei a muszlimok. Az Arab-félszigeten alakult ki, napjainkban fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, valamint Malajzia és Indonézia, de más térségekben is megtalálható. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. Szent könyve a Korán, melyben Mohamed tanításai olvashatók. Ezeket tilos megváltoztatni. Monoteista vallás, elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. Pl.: szent könyvének tekinti az…

  • |

    Érvelő esszé felépítés

    Az érv felépítése Tétel, (állítás, premissza): egy következtetés megfogalmazása. (Ártatlan.) Bizonyíték, példa: A következtetés előzményei, magyarázatai. (Nem csinált rosszat, az egész osztály szeme előtt volt.) Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. (Az egész osztály előtt…

  • Verstani ismeretek

    Időmértékes verselés: A vers ritmusát a hosszú és a rövid szótagok szabályos  váltakozása adja. Rövid szótag: rövid a benne lévő magánhangzó, utána legföljebb egy  mássalhangzó áll. Jele: ∪ Hosszú szótag: hosszú a benne lévő magánhangzó, vagy rövid ugyan a  magánhangzó, de több mássalhangzó következik utána. Jele: – A szótag típusának megállapításakor nemcsak a szó hangzóit kell…

  • Ibsen drámái

    Henrik Ibsen a 19.század végén robbant be az irodalomba, norvég drámaíró, első ismert szerző Skandináviából. Hírnevét drámáival szerezte, amelyek három csoportba sorolhatóak.  romantikus drámák: Például: Peer Gynt (’pergünt’) -> a mű hőse egy norvég fiú, aki Fausthoz, Csongorhoz hasonlóan az élet értelmét keresi, de rájön, hogy nincs célja, ezért visszatér oda, ahonnan indult realista drámák:…

  • Kosztolányi Dezső szereplírája

    Kosztolányi Dezső a 20.század elejének meghatározó alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. A nyugat folyóirat 1908-ban indult, és célja a tehetségek felfedezése, és a új művészeti irányzatok meghonosítása volt. Kosztolányi költészetére, mint Babits Mihálynak az impresszionizmus és emellett Rilke hatott. Babits mellett ő a homo aestheticus vagyis a szépség embere. Költői hitvallása egész életében a…

  • A modernség irányzatai

    A művészetek irányzatai teljesen megváltoztak a 19. század második felében. Négy jelentős irányzat jelenik meg: naturalizmus, szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió. Naturalizmus:  a 19.század végi epika és dráma új stílusirányzata nevét a naturalista (természettudós) szóból kapta, az írók abból indulnak ki, hogy az ember természeti lény az életet illúziótlanul ábrázolják, a lélekkel nem törődve,…