Eredmény(ek) 67 mutatása
Nyelvtan érettségi

A publicisztikai stílus jellemzői

A publicisztika szó a latin publicare = közhírré tesz, közhasználatra ad szóból származik. szűkebb értelemben: a sajtó, az újságírás (írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Tágabb értelemben: a sajtó, a rádió és a televízió (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Igen széleskörű kommunikációs szerepet tölt be, az élet minden területével kapcsolatot tart; erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztett …

Nyelvtan érettségi

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

A szövegszerkesztés menete:              1.Az első lépések: Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget (pl. ünnepi beszéd, nyilvános vitához való hozzászólás, búcsúztató beszéd stb.) Anyaggyűjtés előtt: elővázlat írása ( céltudatosabb gyűjtés érdekében).              2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése. Forrásai: mások tapasztalatai, …

Nyelvtan érettségi

A szónoki beszéd jellemzői, felépítése

Milyen a jó szónok? A jó szónok felkészült: az átgondolt szöveget többféleképpen is előadhatja, de a szabad előadással arathatja a legnagyobb sikert. A félig szabad előadásban gondolatainknak csak egy részét adjuk elő szabadon, más részét pedig (definíciókat, adatokat) papírról olvassuk. A kötött, felolvasott módot tudományos előadásokhoz, ünnepi megemlékezésekhez célszerű használni. A jó szónok a közönséggel …

Nyelvtan érettségi

A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése

A vita fogalma   VITA = az érvek ütköztetése. Célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van témája, és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több társadalomtudományi ágazat fontos eszköze (és témája), pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt …

Nyelvtan érettségi

A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

1. A szöveg A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége; a nyelvileg megformált mondanivaló egységet alkotó egésze. (Terjedelme minimum egy mondat.) A szövegösszetartó erőt kohéziónak nevezzük. Ezt nyelvtani elemekkel és a jelentésbeli összefüggéssel teremtjük meg. 2. Globális és lineáris kohézió Vannak olyan szövegösszetartó elemek, melyek a szöveg egészét vagy hosszabb szakaszait hivatottak egyben tartani, mint …

Nyelvtan érettségi

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok

Az önéletrajz Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik. Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai: az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő íródhat hagyományos, illetve amerikai …

Nyelvtan érettségi

Az egyszerű mondat részei

A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak. 1. A mondat szerkezet szerint lehet: Egyszerű mondat Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. b) Bővített mondat: az alanyon és …

Nyelvtan érettségi

A szófajok rendszere

Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki …

Nyelvtan érettségi

A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, találkozásuk szabályszerűségei

Fogalmak (hang, betű, fonéma, magánhangzó, mássalhangzó, a hangok alkalmazkodása) HANG = a beszéd legkisebb egysége BETŰ = a hang írásban rögzített formája ! a betűk nem mindig azonosak a hangokkal ld. látja / láttya FONÉMA = a beszédhang elvonatkoztatott nyelvi formája (ejtésváltozatoktól való elvonatkoztatás ld. ház – ihlet); jelentés-megkülönböztető szereppel bír Magánhangzók – mássalhangzók (képzés …

Nyelvtan érettségi

Az információs társadalom hatásai a nyelvhasználatra

Az információs társadalom: Az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalom. – Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A hálózatba való összekapcsoltság az …